Nos igen, Baba és én kényelmi megoldásokból különtöltünk egy hetet. Nem fordult ilyen elő még sosem, vagyis de, de akkor ő maradt otthon, és én voltam távol, nos a kocka fordult, mert most ő nyaral a családdal, én meg otthon hiányolom. Nagyon furcsa, már annyira megszoktam, hogy ha otthon vagyok ő is itt van. Hiányzik a kutyasétáltatás, és a közös játék, nagyon furcsa… A lelki szemeim előtt látom, ahogy itt fekszik a kanapén, és csóválja a farkát mikor elmegyek mellette, vagy amikor hazajövök, ahogy örül nekem.
Hát igen a lakás üres és csendes nélküle, a szó legrosszabb értelmében…
