Hú de rég írtam, de mentségemre szolgáljon, hogy elég zsúfolt volt ez az egy hónap!

Nos elkezdődött a nyár, ez Baba kedvenc időszaka, nem csoda, hisz sokkal több időm jut rá, mint év közben.

Tömören, a hírek: tó, úszás, futás, nyaralás, patak, béka, vonat, utazás, falusi kutya.

Amint elkezdődött a vakációm, a közeli halásztóhoz vettük az irányt! A forró déli órákban átvágtunk a mezőn, majd fél óra kutyagolás után már ott is voltunk, Baba legnagyobb örömére, aki persze rögtön meg is mártózott a hűs habokban. Aztán egy kis apport, úszás, majd mikor már Baba is inkább kifele kacsingat a mezőre, és a fácánhangokra, irány tovább.

Most jöttünk meg az idei első nyaralásunkról. Melyet rendhagyó módon vonattal kezdtünk meg. Nem Ginába hopp, Ginából ki, hanem vonatra fel. És mondanom sem kell, lévén ez volt Baba első mozdonyos kalandja, eléggé meglepődött, hogy mit keresünk mi itt, és hova robogunk egyáltalán?! Hát Balatonra tartottunk. Én bevallom rettegtem ettől az utazástól, de Baba olyan nyugodtan szundikált a lábamnál, hogy az egész egy álom út volt! J És mint kiderült, nem is olyan drága az állattal utazni, mint én azt gondoltam. Aztán leszálltunk, de csak egy percre álltunk meg, aztán nyomás tovább gyalog fel a hegyre, le a  hegyről egy jó nagy gurulós bőrönd társaságában.

Először furcsa volt neki a falusi élet, de a végére igazi falusi kutya lett. Tudják olyan , aki állandóan jelez, ha valaki megmozdul a szomszédban, és aki minden délután a patakban békára vadászik, majd önfeledten fut fel a mezőn a házig. Ha pedig hűvösebb van, irány az erdő, amit mindketten nagyon szeretünk, és Baba rögtön átváltozik orrszívó-porszívóvá! J Bizony, mert mindent meg kell ám szimatolni! Egyszóval igazán jó dolga volt mostanában ennek a pesti leány vizslának!

u.i: képek később lesznek!