Ma a reggeli sétánál, már jócskán feljövőben volt a nap, úgy hat körül, ezért nem is értettem, hogy Babát miért kell kétszer szólítanom a sétára, hisz hasára sütött a nap, no de úgy látszik a tavasszal, a tavaszi fáradtság is együtt jön, és idén az állatokat is megfertőzi.
Délután, kimentünk a mezőre, a hosszú tél után először, hisz olyankor megközelíthetetlen, és kirándultunk egyet. Nagyon jól éreztük magunkat, futottunk, Baba hempergett, én sajnos a ruhámat nem cseréltem nagyon át, hogy utánozhassam ( :D ), és élveztük az időt. Baba nagyon szépen jött a lábam mellett az oda-, és a visszaúton, aminek nagyon örültem, és nem ugatta meg az embereket! Szóval ez egy igazán szép nap volt! Végre! :)